Az aceton az alifás ketonok reprezentatív vegyülete, és a ketonok tipikus reakciója van. Például: adduktok, amelyek színtelen kristályokat képeznek a nátrium-biszulfittal. Reagál hidrogén-cianiddal aceton-cianohidrint állítva elő. Redukálószer hatására izopropanol és pinakolon képződik. Az aceton viszonylag stabil az oxidánsokkal szemben. Szobahőmérsékleten salétromsav nem oxidálja. Ha savas kálium-permanganát erős oxidálószert használunk oxidálószerként, ecetsav, szén-dioxid és víz keletkezik. Lúg jelenlétében bimolekuláris kondenzáció lép fel, amely diaceton-alkoholt eredményez.
2 mol aceton izopropilidén-acetont állít elő különféle savas katalizátorok (sósav, cink-klorid vagy kénsav) jelenlétében, majd 1 mol acetont ad hozzá a phoron (diizopropilidén-aceton) előállításához. Tömény kénsav hatására 3 mol aceton 3 mol vizet távolít el, így 1,3,5-trimetilbenzolt kap. Mészben. Nátrium-alkoxid vagy nátrium-amid jelenlétében kondenzációval izoforont (3,5,5-trimetil-2-ciklohexén-1-on) kapunk
Sav vagy bázis jelenlétében kondenzációs reakció megy végbe aldehiddel vagy ketonnal ketonalkohol, telítetlen keton és gyantás anyag képződéséhez. Fenollal savas körülmények között, biszfenol-A -vá kondenzálva. Az aceton Î ± -hidrogénatomja könnyen helyettesíthető halogénnel, így Î ± -halogénezett acetont kapunk. Reagál nátrium-hipohalit-oldattal vagy halogén-alkáli-oldattal halogénutánzatot eredményezve. Az aceton reagál a Grignard reagenssel, és az addíciós terméket hidrolizálva tercier alkoholt kapunk. Az aceton kondenzációs reakciókat is végezhet ammóniával és származékaival, például hidroxil-aminnal, hidrazinnal és fenil-hidrazinnal. Ezenkívül az aceton 500 ~ 1000 ° C-on megreped és ketént állít elő. Az izobutilént és az acetaldehidet szilícium-alumínium katalizátoron állítják elő 170 ~ 260 ° C-on; izobután és ecetsav keletkezik 300 ~ 350 ° C-on. Ez nem oxidálható ezüst-ammónia oldattal, friss réz-hidroxiddal és más gyenge oxidálószerekkel, de katalizálhatja a hidrogénezést alkohol előállítására.
å ‘é € å 馈
åŽ † å ²è® ° å½ •
